A családállítás egy rendszerszemléletű önismereti módszer, amely a családot, és tágabban az élet más rendszereit, egyetlen összefüggő egészként vizsgálja. A módszert Bert Hellinger német terapeuta dolgozta ki, az ő nevéhez fűződik a klasszikus családállítás, amelyet ma már világszerte gyakorolnak. Hellinger évtizedeken át dolgozott terapeutaként, és munkája során felfedezte, hogy az emberek sokszor olyan érzéseket, viselkedési mintákat vagy sorsokat hordoznak, amelyek valójában nem az övék, hanem a szüleiktől, nagyszüleiktől, vagy akár még korábbi generációktól örököltek.
Mi történik egy állítás közben?
A lényege, hogy a minket foglalkoztató témát térben, „kiállítva" tesszük láthatóvá, így a nehezen megfogható összefüggések egyszerre láthatóvá válnak.
Csoportos formában a jelenlévők közül választasz „képviselőket", akik a téma szereplőit (például téged, egy szülőt vagy akár egy fogalmat) jelenítik meg a térben.
Egyéni formában, ahol nincs csoport, bábukat vagy figurákat használunk ugyanerre, így a folyamat intimebb és védettebb marad. Ahogy a jelenet kirajzolódik, láthatóvá válik, hol van feszültség, ki „nincs a helyén", vagy mi hiányzik a rendszerből.
Nem a múlt elemzéséről vagy a felelősök kereséséről szól, hanem arról, hogy ami korábban zavart okozott, az a helyére kerülhessen.
Sokan azért választják ezt a módszert, mert ismétlődő mintázatokat élnek meg a párkapcsolataikban, a pénzhez való viszonyukban vagy a szülő-gyerek kapcsolatban, amelyen szeretnének változtatni.
Kinek szól, és mire nem alkalmas?
Fontos tudni, hogy ez egy önismereti, segítő módszer, amely nem helyettesíti az orvosi vagy pszichoterápiás ellátást. Éppen ezért nem diagnózist ad, hanem egy új nézőpontot és belső mozdulást, amely a hétköznapokban is érezhető változást indíthat el.
Röviden: a családállítás egy szelíd, mégis mélyre ható út ahhoz, hogy jobban megértsd, honnan jössz, és szabadabban élhesd a saját életed.